A sértett, jellemzően cégek, szakszerű képviselete, a sértett morális elvárásán, azaz elkövető felelősségre vonásán túlmenően arra is irányul, hogy a sértettet ért kár maradéktalanul megtérüljön. Figyelemmel arra, hogy a sértett által megbízott ügyvéd a büntetőügyben vádat képviselő ügyész munkáját jelentősen segíteni tudja, a sértett érdekeit hatékonyabban tudja érvényre juttatni.

A sértett a bizonyítási eljárásban rendszerint, mint feljelentő, illetve tanú vesz részt, ám eljárási jogai ilyenkor is sértetti helyzetéből fakadnak. A sértett eljárási jogai elsősorban az eljárási cselekményeken való jelenlét, az iratmegtekintés, az indítvány- és észrevételtétel, a felvilágosítás és a jogorvoslat joga, de a sértett kérdések feltételét is indítványozhatja.

A sértettet megillető jelenlét és az iratmegtekintési jog a nyomozásban és a bírósági eljárásban is azonos a terheltet e körben megillető jogosultságokkal, azzal az eltéréssel, hogy a sértett nem vehet részt a terhelt kihallgatásán. Iratbetekintési joga is a nyomozás során ennek megfelelően korlátozott, a bírósági szakaszban viszont már általános, azaz a zárt adatkezelés, illetve az eljárás zavartalanságának sérelmével nem járó módon az ellene elkövetett bűncselekményre vonatkozó iratokat megismerheti. A sértett a büntetőeljárás egészének tartama alatt indítványokat és észrevételeket tehet, a tárgyaláson a vádlottnak, szakértőnek, tanúnak kérdéseket tehet fel, kérdések feltevését indítványozhatja, a bizonyítási eljárás befejezését követően – az ügyész perbeszédének elhangzása után – felszólalhat. A sértett joga, hogy büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről - nem csupán kérelmére - a hatóságtól felvilágosítást kapjon, ezért őt a vádemelésről az ügyésznek értesíteni kell, míg a bíróságnak közölni kell vele az ügydöntő határozatot, amely az esetek többségében annak postai úton való kézbesítésével történik meg. Meghatározott esetekben jogorvoslati jogai is vannak, a bíróság ügydöntő határozatával szemben viszont csak abban az esetben, ha magánfélként polgári jogi igényét érvényesíti, avagy az ügydöntő határozat ránézve konkrét rendelkezést (pl. bűnjellel, zár alá vétellel kapcsolatban) tartalmaz.

Sértetti képviselet merül fel a cégek oldaláról a vagyon elleni bűncselekmények közül [Btk. XXXVI. Fejezet] a sikkasztás [Btk. 372.§], a csalás [Btk.373.§], a gazdasági csalás [Btk. 374.§], a hűtlen kezelés [Btk. 376.§] és a hanyag kezelés [Btk. 378.§] körében.