A pénzmosás meghatározásán, az EU hatodik irányelve alapján, 2021. január 1-től a magyar Btk. jelentősen módosított, koncepciót váltott, mivel jócskán bővült az elkövetések tárháza. Az egyik legfontosabb, hogy az alapcselekmény elkövetője is lehet tettese a pénzmosásnak. A mai digitális világunkban, ahol minden online intézhető és korlátlanul lehet a világon bárhol cégeket alapítani, bankszámlát nyitni, a bűnözők a pénz „tisztára mosását” sok esetben már maguk végzik, ezzel minimalizálják a pénzügyi veszteséget és a lebukás veszélyét. Eltűnt továbbá az orgazdaság, beleolvadt a pénzmosásba, illetve a „dolgok” megfogalmazást általánosan „vagyonra” módosították. Így az új típusú vagyoni formákkal, mint például a kriptopénzekkel is elkövethető a bűncselekmény, melynek legsúlyosabb büntetési tétele bűnszervezet esetén akár 20 év szabadságvesztés is lehet.

A hatályos Btk. pénzmosási tényállása jelentősen átalakult a 2020. december 31-ig hatályban volt szabályozáshoz képest. Az újraszabályozott tényállást az jellemzi, hogy felváltotta a többségében nem koherens és zavaros tényállást és lehetővé teszi a könnyebb eligazodást a különböző pénzmosási modalitások között, valamint pontosabban követi a vonatkozó uniós jogközelítési irányelveket.

A pénzmosásnak négy szándékos változata van:

[1] A más vagy az elkövető által elkövetett büntetendő cselekményből származó dologra, eredetleplezési célzattal elkövetett pénzmosás [Btk. 399. § (1) bekezdés], ez a valódi pénzmosás (korábban dinamikus pénzmosásnak nevezett kategória).

A pénzmosás ezen alakzata nyitott törvényi tényállásnak tekintendő, amelyben az elkövetési magatartások meghatározása és részletezése nélkül az eredményt jelöli meg a jogalkotó. Ennek megfelelően a vagyon eredetének, az azon fennálló jognak, a vagyon helyének vagy ezek változásának elfedése, illetve elleplezése az az állapot, amelyet eredménynek kell tekinteni. Az elfedés megvalósulása esetén más számára nem ismerhető fel már a vagyon bűncselekményből való származása a konkrét elkövetési magatartás következtében [okozati összefüggés]. Az elleplezés esetén az elfedés mellé a jogszerűség látszata is járul, mint többletelem, azaz olyan magatartás tartozhat ide, amelynek kifejtése révén a bűnös eredet felismerhetetlensége mellé a jogszerű eredet látszata is járul. Az elkövetési tárgy lehet olyan vagyon, amely az elkövető saját korábbi büntetendő cselekményéből származik, illetve olyan is, ami a más által elkövetett büntetendő cselekményből származik.

[2] az előzetes vagyontranszformáló cselekmények [Btk. 399. § (2) bekezdés].

Az elkövetési magatartások a következők: a vagyon átvétele, vagyis birtokba vétel, felette a rendelkezési lehetőség átvétele, a vagyon elrejtése, vagyis minden olyan magatartás, amely megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a vagyontárgy felkutatását, például rejtekhely biztosítása, a vagyontárgy jogosított vagy a hatóság előtti eltagadása, átalakítása, ami a vagyontárgy külső megjelenésére, például autó színének megváltoztatása, vagy rendeltetésének megváltoztatására, például vesztegetésért kapott ékszer beolvasztása is vonatkozhat. Az átruházás esetén a vagyon tulajdonosváltáson megy át, ami lehet ingyenes vagy visszterhes is. Az elidegenítésben való közreműködés célja az alapcselekménnyel megszerzett vagyon harmadik személyhez kerülése, például a rablás tárgyát képező dolog eladásában való részvétel vevő felkutatásával vagy az ajánlat közvetítésével. A felhasználás tulajdonképpen bármilyen magatartás lehet, így különösen a „bűnösen szerzett” pénz elköltése akár luxus, akár hétköznapi életvitel körében, illetve gazdasági tevékenység körében is fel lehet használni például cégalapításra, munkavállalók bérének fizetésére stb.

[3] A vagyonelkobzás és a vagyonvisszaszerzési eljárás meghiúsításával kapcsolatos [Btk. 399. § (3) bekezdés], lényegében a bűnpártolás egy speciális esetének tekinthető.

A tényállás megvalósulásához szükség van arra, hogy egy másik személlyel szemben felmerüljön a vagyonelkobzás lehetősége, tehát még a büntetőeljárás megindítása előtti időszakban is realizálódhat ez a cselekmény, mert olyan büntetendő cselekményből származó vagyon került a birtokába, amely vagyonelkobzás [vagyonvisszaszerzési eljárás] alá eshet. Ez történhet úgy is, hogy az alapcselekményt elkövető személy például eleve átadta a vagyont a harmadik személynek, majd később kifejezetten a vagyonelkobzás meghiúsítása érdekében további cselekményeket valósít meg ugyanerre a vagyonra.

[4] A negyedik fajta szándékos pénzmosás olvasztotta magába az orgazdaság korábbi magatartásait, ez csak más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyonra követhető el [Btk. 399. § (4) bekezdés].

Ebben az esetben az elkövető tisztában van a vagyon és valamely más büntetendő cselekmény közötti viszonnyal, de nem szükséges, hogy a másik büntetendő cselekmény pontos részleteivel, vagyis azzal, hogy ki volt az elkövető, mit is csinált pontosan, is tisztában legyen. Ez az alakzat nem célzatos bűncselekmény, azaz az elkövetőnek nem célja az eredet elfedése vagy elleplezése, az elkövető tudata csupán arra terjed ki, hogy a vagyon(tárgy) büntetendő cselekményből származik, s ennek ismeretében vagy ebbe belenyugodva cselekszik.