dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda logo

Keressen bennünket! +36 30 837 2002

Szakterületek

Költségvetési csalás védelme

A költségvetési kötelezettségek nem korlátozódnak a hatályos törvény szerinti adókra és az adó fogalma alá eső befizetési kötelezettségekre, továbbá vámra, vámtartozás megfizetését szolgáló biztosítékra, nem közösségi adókra és díjakra vonatkozó befizetési kötelezettségekre, hanem annál szélesebb kört ölelnek fel. Ide tartoznak azok a magatartások is, amikor az elkövető a költségvetéssel szemben fennálló egyéb egyoldalú, például bírságfizetési, továbbá kontraktuális kötelezettségéből származó befizetési kötelezettségének csalárd módon nem tesz eleget, és ezzel okoz vagyoni hátrányt. A rendelkezés a lehető legszélesebb értelmű pénzeszközök szót használja, kiküszöbölve a támogatások kifejezésnek a gyakorlatban elterjedt szűkítő, a közvetlen, visszteher nélküli támogatásként való értelmezésből fakadó problémákat. Ezzel elhárult az akadály az intervenciós támogatások, az export-visszatérítések, és az Európai Unió költségvetéséből származó, ám megosztott kezelésű kifizetések sérelmének költségvetési csalásként minősítése elől.

A bűncselekmény eredménye a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány. A vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is. Az értelmező rendelkezés a költségvetés sajátos gazdasági jellemzőire figyelemmel terjeszti ki (pontosítja inkább) a vagyoni hátrány fogalmát.

A bűncselekményt tettesként csak olyan személy követheti el, akit az adott kötelezettség terhel, valamint olyan személy, aki a pénzeszköz (támogatás) vonatkozásában címzett, illetve jogosult. Közvetett tettes vagy bűnsegéd olyan személy is lehet, akit e körben nyilatkozattételi kötelezettség nem terhel.

A törvény a szándékos elkövetést rendeli büntetni, az elkövetői tudattartalomnak ki kell terjednie a más személy tévedésbe ejtésére (tévedésben tartás, elhallgatás) a költségvetési pénzeszközökre vonatkozó tartalommal, a kedvezmény mibenlétére és arra, hogy az számára nem jár, a jogszerűen megszerzett pénzeszközök eredeti céljára és arra, hogy saját felhasználói magatartása ettől eltér. Mindegyik esetben a vagyoni hátrány okozásának előrelátása és az azzal kapcsolatos belenyugvás vagy kívánás is szükséges.

A befejezetti alakzat a vagyoni hátrány bekövetkezésével valósul meg, amelynek mértéke az 500.000,-forintot meghaladja. Az ötszázezer forintot el nem érő vagyoni hátrány esetén a cselekmény a hatályos törvény szerint nem bűncselekmény.

Korlátlan enyhítési lehetőséget teremt, amennyiben az elkövető a vagyoni hátrányt megtéríti a vádemelésig. Ez a lehetőség a bűnszövetségben megvalósított, valamint a különös visszaesőként elkövetett esetekben kizárt. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy az adóigazgatási eljárásban végzett önellenőrzés nem mentesít a büntetőjogi felelősség alól, mivel az önellenőrzés célja a korábban hibásan beadott bevallás adójogi kiküszöbölése.

A költségvetési csalás járulékos cselekményei a hamis magánokirat felhasználása [Btk. 345.§], illetve a pénzmosás [Btk. 399.§]. Az elkövetői kör tekintetében jellemzően gyanúsítás alá esik tettesként az ügyvezető (szinte objektíve), a pénzügyi igazgatás, a könyvelő és abban az esetben, ha színlelt szerződések felhasználásával történt a jogviszony, akkor a jogi igazgatás. Jellemző továbbá a szervezett elkövetés (a bűnszövetség, a bűnszervezet) illetve az üzletszerűség. A bűncselekmény minősítését az elkövetési érték határozza meg (a költségvetésnek okozott kár összege), ehhez, illetve az elkövetési alakzathoz igazodnak a büntetési tételek.