A pénzmosásért való felelősséget a törvény nagyon tágan értelmezi, de mi is ez valójában. Mivel az Európai Unió 1990-től kezdődően jelentős energiákat fektetett a szervezett bűnözés elleni fellépésre, a hazai szabályozás is ennek megfelelően formálódott. A valódi pénzmosás alatt a vagyonon történt eredetleplezési célzattal elkövetett cselekményeket, az előkészítő jellegű pénzmosás a vagyontranszformáló cselekményeket értjük. Léteznek továbbá a vagyonelkobzás és a vagyonvisszaszerzési eljárás meghiúsításával kapcsolatos cselekmények, illetve az orgazda jellegű pénzmosás, a más által elkövetett bűncselekményből származó vagyonra elkövetett cselekmények. Röviden a pénzmosás olyan legális gazdasági műveletek leplezése alatt folytatott illegális gazdasági szolgáltatás, amely arra irányul, hogy a bűncselekménnyel szerzett vagyon eredete igazolhatóvá váljék, megszabadulva annak felismerhetően jogellenes mivoltától. A pénzmosás meghatározásán, az EU hatodik irányelve alapján, 2021. január 1-től a magyar Btk. jelentősen módosított, koncepciót váltott, mivel jócskán bővült az elkövetések tárháza. Az egyik legfontosabb, hogy az alapcselekmény elkövetője is lehet tettese a pénzmosásnak. A mai digitális világunkban, ahol minden online intézhető és korlátlanul lehet a világon bárhol cégeket alapítani, bankszámlát nyitni, a bűnözők a pénz „tisztára mosását” sok esetben már maguk végzik, ezzel minimalizálják a pénzügyi veszteséget, és a lebukás veszélyét. Eltűnt továbbá az orgazdaság, beleolvadt a pénzmosásba, illetve a „dolgok” megfogalmazást általánosan „vagyonra” módosították. Így az új típusú vagyoni formákkal, mint például a kriptopénzekkel is elkövetkető a bűncselekmény, melynek legsúlyosabb büntetési tétele bűnszervezet esetén akár 20 év szabadságvesztés is lehet.

Sokan azt gondolják, hogy a feljelentő, a sértett a feljelentést követően hátradőlhet, teendője nincs, a nyomozóhatóság végzi a dolgát önállóan. Pedig ez koránt sem így van. A sértett kulcsszereplő a büntetőeljárásban, hiszen azért tette a feljelentést ő, mert a legközelebb állt a bűncselekményhez, az ő sérelmére követték el. Ebből fakadóan a legtöbb információval is rendelkezik az eseményekről. A sértett a bizonyítási eljárásban rendszerint, mint tanú vesz részt, ám eljárási jogai szélesebben, mint a tanúnak, mivel sértetti pozícióban van. A sértett eljárási jogai elsősorban az eljárási cselekményeken való jelenlét, az iratmegtekintés, az indítvány- és észrevételtétel, a felvilágosítás és a jogorvoslat joga, de a sértett kérdések feltételét is indítványozhatja. Összességében a sértett passzivitása a nyomozás eredménytelenségét is okozhatja, viszont ha aktív részvételével támogatja a Nyomozóhatóságot, az Ügyészséget és később a Bíróságokat, azzal akár sikerre is segítheti a bűncselekmény feltárását. Ahhoz, hogy a sértett valóban hasznos támogatást nyújthasson, indokolt a büntetőeljárásban szakavatott ügyvéd közreműködését kérnie.